Az Ipar 4.0 pár éve gyakran emlegetett fogalom. Ne ragadjunk le a divatos címkénél, inkább nézzük meg alaposabban, miről is szól a negyedik ipari forradalom! A lényeg röviden:  gép és a gép-gép interakció teljes átalakulása. 

Mindez persze óriási hatással lesz a raktárakra, a raktározásra is. A decentralizált intelligens hálózatok, az önszerveződő folyamatok révén óriási mértékben nőhet a raktárak produktivitása, rugalmassága és hatékonysága.

Az ellátási láncban mindez azt jelenti, hogy a raktározási egységek (SKU: stock keeping unit) a gépek, az emberek, az irányítási rendszerek  és maga a raktár is össze vannak kapcsolva egymással. Ez lehetővé teszi a gépek és a folyamatok számára, hogy a körülmények változásával folytonosan újrakonfigurálják magukat, igy optimalizálva az áteresztőképességet, a termelékenységet és a hatékonyságot.

A korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan az Ipar 4.0 is sokkal inkább folyamat, mint egy egyszeri történés. A legtöbb cég, szervezet hosszabb idő alatt építi ki Ipar 4.0 kapacitását. Ezalatt az idő alatt integrálja a négy alapvető területet: az interoperabilitást, a modularitást, a valós idejű képességeket, a a decentralizációt, a virtualizációt.

Interoperatibilitás: egymással “beszélő” rendszerek

Az interoperatibilitás lényege, hogy az egyes rendszerek tudjanak egymással adatot cserélni, így koordinálni aktivitásukat. Mindez szorosan kapcsolódik a valós idejű adatszolgáltatáshoz is, mivel az teszi jobbá, gyorsabbá a döntéseket. 

Az interoperabilitás jó példája a targoncák, a szállítórendszerek és a raktárirányítási rendszer együttműködése. A Junghelinrich vezető nélküli targoncái, szállítópályái, vagy automata raktári rendszerei önmagukban is kitűnő teljesítményt nyújtanak, de még több hozható ki belőlük, ha megfelelő interfészen és a Jungheinrich WMS raktárkezelő rendszerén keresztül adatot cserélve együtt tudnak működni egymással.

Moduláris építkezés

Kevés olyan cég akad, amelyik ne jutott már valaha valamilyen gépével, rendszerével zsákutcába. Vége, nincs tovább. Minden logisztikai igazgató, raktárvezető rémálma az ilyen helyzet.

A moduláris rendszerek  lényege a skálázhatóság, az alkalmazkodókészség a gyorsan változó helyzetekhez. A modularitás biztosítja, hogy a környezet, a piac változásai miatt ne kelljen kidobni a korábban sok pénzért beszerzett berendezéseket, rendszereket.

Utazás a virtualizálás világába

A digitális világban megszokhattuk, hogy olyan dolgokat tehetünk meg, melyek a fizikai világban nem lehetségesek. Tudni szeretnénk, hogyan hat egy berendezés a rendszer működésre? Ennek fizikai modellezése – különösen több szcenárióval – több hétbe tellene. Digitálisan néhány óra alatt megvalósítható. A virtualizáció a fizikai világ digitális leképezésével teljesen új lehetőségeket teremt.

Megfelelően elhelyezett szenzorokból származó adatok segítségével akár egy teljes raktár működésének virtualizációja elkészülhet. Az ezen alapuló modellek, szimulációk segítségével jobban átlátható a raktár működése, optimalizálhatók a folyamatok. A raktárirányítási rendszerek kiváló alapot jelentenek a raktári virtualizáció számára.

Raktárműködtetés valós időben

Ma már nem elég utólag áttekinteni, elemezni a folyamatokat. Az egész ellátási láncból származó  valós idejű adatok nemcsak a raktár működésére kínálnak megfelelő rálátást, de az okos rendszerek számára is lehetővé teszik, hogy azonnal reagáljanak a változásokra.

A valós idejű képességek az interoperabilitás és a virtualizálás segítségével mindezt lehetővé teszik. 

Az olyan digitális eszközök, mint az RFDI, a különböző szenzorok, szkennerek már az egyes termékektől a raklapokon át a villástargoncákig és a robotokig mindenhol jelen vannak. IoT hálózatokba kapcsolva nemcsak az áláthatóságot segítik, de adatalapú döntéshozatalt tesznek lehetővé az emberek és a gépek számára is.

Decentralizált rendszerek

Központi számítógép + különböző alrendszerek. A mai napig ez az architektúra jellemző a  legtöbb intralogisztikai rendszerre. Az ilyen központosított rendszerek azonban nem bővíthetők szabadon, ráadásul még egy kisebb központi hiba is képes lebénítani az egész rendszert.

Az elosztott rendszerekben döntés a csomópontokban történik, ezek támogatják a távoli komponenseket, alrendszereket. Miközben bizonyos döntések megmaradnak a központi rendszernél, ezek a decentralizált rendszerek – bizonyos határok közt egyszerűen skálázhatók. 

Hol kezdődik az Ipar 4.0?

Rövid összefoglalónk messze nem adhatott teljes képet az Ipar 4.0-ról, annak komplexitásáról, de talán sikerült érzékeltetnünk, hogy valóban nem csak egy hangzatos új névről, hanem fontos változásokról van szó. 
Az Ipar 4.0 alapvetően az adatokról szól. Megteremtéséhez mindenképpen komoly “data science” alapokra, adattárházra van szükség, csak utána jöhetnek a következő lépések.
Mindenképpen jobb helyzetben vannak, akik már előrébb tartanak a raktárautomatizácóban, de soha nem késő belekezdeni az átalakításba.